Rovatok:
Magazin:
Hatalmas, napelemes erőművet építene Kína az űrben.
Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország
energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás
visszaszorításában és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog
felszámolásában - sorolja a terv előnyeit az újság összeállításában. A létesítményt egy úgynevezett
geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe.
Az erőmű napelemei összességében 5-6 négyzetkilométeren terülnének el az
űrben, vagyis tizenkétszer akkorák lennének, mint a pekingi
Tienanmen-tér - idézi a Zsenmin Zsipao a Kínai Tudományos Akadémia
kutatóit.
A szakértők szerint van esély arra, hogy egy ekkora objektum éjszaka
szabad szemmel is látható lenne, ez esetben leginkább egy világító
csillagra hasonlítana. Energiát termelő képessége napelemegységenként a
földi körülmények között üzemelő napelemek kilencszerese lenne, az űrben
ugyanis a nappal és éjszaka változása jelentette energiatermelő
ingadozás kiküszöbölhető, vagyis az erőmű csaknem folyamatosan - az idő
99 százalékában - képes lenne energiát termelni, és az általa generált
energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi
gyűjtőállomásra.
A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem,
hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát
öltenének.
Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.
Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info